Az természetes, hogy a „világ”  foglakozik a fiatal anyák pszichéjével. Az orvosok, a védőnők figyelik az édesanyákat, sokan küzdenek szülés utáni depresszióval, erről rengeteget lehet olvasni. De mi a helyzet az édesapákkal, akiknek szintén fenekestől felfordul az életük? Egyes apák észrevétlenül szenvednek, pedig a „posztpartum hangulati válság” hasonló módon nyilvánul meg náluk is, mint az anyák 30%-nál: a szomorú hangulattól a reménytelenségen és az attól való félelmen át, hogy ártanak a csecsemőnek, egészen a pszichózisig. Az apáknál azonban ezek a szimptómák ritkábban tapasztalhatók közvetlenül a születés után, sokkal inkább a baba harmadik és hatodik kora között.

Ezt eddig kevéssé kutatták, viszont a következményei messzemenők. Nem csupán a párkapcsolatra és a családra, hanem az utód mentális egészségére is hatással lehetnek. Az angliai Oxford egyetemének egyik hosszú távú kutatása 2008-ban arra a következtetésre jutott, hogy a depresszív apák fiainál már kisgyermekkorban lényegesen nagyobb a kockázata a lelki megbetegedések kialakulásának. A kanadai pszichológusnő, Francine de Montigny azt vizsgálta, miért fejlődik ki szinte minden tizedik apánál ez a depresszió. Vélhetően a fárasztó gyermekgondozás és a családba került új konkurens miatt érzett féltékenység mellett az a félelem is a kiváltó okok között szerepel, hogy apaként kudarcot vallanak. A nőknél a stressz faktorokon kívül főleg hormonális változások játszanak szerepet.

Forrás: GEO 2014 július-augusztusi szám